Energetikai tanúsítvány

A Magyar Köztársaság kormánya két alapvető jogszabályt alkotott az Európai Unió irányelvei alapján:

• az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM, rendeletet, amely a számítási módszereket egységesítette,
• és az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet, amely pedig a energetikai tanúsítás módszereit szabványosította

Mely esetekben szükséges energia tanúsítvány kiállítása?

• Új épületek esetében az energetikai tanúsítványt a 2006. május 29. után indult eljárásokban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. A tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig).
• Meglévő épületek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása esetén a tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja (ezen épületek tanúsítása 2012. január 1-étől kötelező, addig önkéntes).
• Az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén az épület üzemeltetője készítteti el a tanúsítványt. Az ilyen épületek esetében a tanúsítvány összefoglaló lapját az épület közhasználatú részében jól látható helyen kell kifüggeszteni. A kifüggesztett tanúsítvány mellett feltüntethető az előírt vagy ajánlott belső hőmérséklet és a tényleges belső hőmérséklet értéke, illetve további energetikai adatok, így különösen a megújuló energia felhasználása.

2011. december 31. után sem kell tanúsítványt készíteni:

• a használatbavételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén,
• ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt,
• az épület (önálló rendeltetési egység, lakás) egy éves, vagy annál rövidebb idejű bérbeadása esetén.

Épületek besorolása energiatanúsítvány szempontjából:

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet írja elő, hogy mely épületekre kell, és mely épületekre nem kell energiatanúsítványt készíteni. Eszerint:

• Az épület energetikai jellemzőit – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell

• •  új épület építése,
  • meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás)
    • ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
    • egy évet meghaladó bérbeadása,
  • 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

Nem terjed ki a rendelet hatálya, tehát nem kell tanúsítványt készíteni:

• az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre,
• az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre,
• a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre,
• a hitéleti rendeltetésű épületre,
• a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre,
• a mezőgazdasági rendeltetésű épületre,
• azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,
• a műhely rendeltetésű épületre,
• a levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre.

Az összesített energetikai jellemző követelményértéke az épület rendeltetésétől, valamint a felület/térfogataránytól függ.

A tanúsítás alapjául az épületek összesített energetikai jellemzője szolgál, mely az energetikai minőséget a vizsgált épület összesített energetikai mutatójának és a referenciaépület összesített energetikai mutatójának százalékában kifejezett arányával jellemzi.

Az így kapott százalékban kifejezett érték alapján kerül besorolásra a vizsgált épület, az alábbi táblázat szerint.

Milyen dokumentumokra van szüksége a Tanúsítónak az Energiatanúsítvány elkészítéséhez?

• Épületre vonatkozó kiviteli (megvalósulási) tervdokumentáció (alaprajzok, metszetek, melyek a fal- ill. födémszerkezetek rétegrendjeit is tartalmazzák)
• Műszaki leírások (építészet, gépészet, elektromos)
• Amennyiben fentiek nem állnak rendelkezésre, felmérési dokumentáció készítése szükséges.

Kik végezhetnek energetikai tanúsítást?

• Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetik. ( www.mmk.hu , www.mek.hu

Meddig érvényes a tanúsítvány?

• Az energetikai tanúsítvány 10 évig ill. a követelményérték megváltozásáig érvényes, de minden új adásvétel vagy bérbeadás esetén újat kell készíttetni.