Problémás a belső hőszigetelés

Néhány lakás esetében nem megoldható a hagyományos külső oldali szigetelés, ugyanakkor ezen ingatlanok tulajdonosainak is igénye lehet arra, hogy hőtechnikai szempontból korszerűsítsék otthonukat. Ilyenkor jöhet jól a belső hőszigetelés, amellyel azonban rendkívül körültekintőnek kell lennünk, sok esetben ugyanis többet árthatunk vele, mint amennyit használunk.

Ha egy épület homlokzatát díszek tagolják, vagy műemlékvédelem alatt áll, akkor sajnos kizárt a külső hőszigetelés. Hasonló lehet a helyzet akkor, ha társasházi lakásunkat szeretnénk szigetelni, de a lakók többsége nem egyezik bele a teljes épület korszerűsítésébe. Ilyenkor csak a belső hőszigetelés jöhet szóba.

Mi történik a falban szigetelés során?

Ahhoz, hogy megértsük, miért nem ajánlják a szakemberek a belső oldali szigetelést, illetve miért is olyan fontos nagyon körültekintően eljárnunk, vizsgáljuk meg, mi is történik pontosan, amikor egy falat leszigetelünk. A határoló falak hőszigetelésével annak hőátbocsátását szeretnénk csökkenteni. Ezt sikeresen meg is történik, ugyanis a szigetelés után a teljes szerkezet kevesebb hőenergiát fog átengedni magán, mint előtte. A teljes jelenség megértéséhez tudnunk kell, hogy a környezetünk hőmérséklete mindig a kiegyenlítődésre törekszik. A melegebb oldalról mindig elindul a hőenergia a hidegebb oldal felé. Mivel azonban a belső és a külső tér között ott van a ház fala, ezért azon keresztül igyekeznek egymás felé. A külső hideg próbál bejutni, a belső meleg pedig ki, hogy kiegyenlítődhessenek. Ennek következményeként a fal belső oldala melegebb lesz, majdnem a belső levegő hőmérsékletével azonos, a külső oldala pedig inkább a kinti hideghez igazodik. Konyhanyelven szólva egy szigeteletlen falnál valahol középen találkozik a hideg és a meleg.

Ha azonban a fal külső oldalára hőszigetelő lemezt helyezünk el, akkor a külső hideg nem képes teljes mértékben bejutni a téglafalba. Ennek köszönhetően a fal majdnem teljesen fel tudja venni a lakás belső hőjét, azaz csaknem teljes keresztmetszetében átmelegszik. Ez a belső mikroklímára nézve kedvező. Ha ezt már tudjuk, akkor egyáltalán nem nehéz kitalálni, hogy mi történik, ha ugyanezt a szigetelést a fal belső oldalán, a lakótér felől helyezzük el. A téglafal nem lesz képes felvenni a szoba hőjét, ugyanis ezt a szigetelőlemez megakadályozza. Ellenben a külső oldali hideget akadálytalanul felveszi, vagyis majdnem teljes keresztmetszetében lehűl, akár fagypont alá is!

Ez a jelenség több okból is veszélyes lehet. Egyrészt épületfizikai szempontból nem szerencsés, ha a határoló falak fagypont alatti hőmérsékletűek. Problémát okozhat akkor is, ha ezeken a falakon belül vízvezeték csövek húzódnak, ugyanis akár szét is fagyhatnak a hideg miatt. Mivel a belső hőszigetelésnél a falak teljesen áthűlnek, ezért arra is ügyelnünk kell, hogy a szigetelésen ne juthasson át a belső levegőből a nedvesség, ugyanis a lehűlt falon azonnal lecsapódik pára formájában, és penészesedéshez vezet.

Milyen megoldások léteznek?

Habár a belső hőszigetelést csak arra az esetre ajánlják a szakemberek, amikor végképp nincs más megoldás, mégis bátran kijelenthetjük, hogy megfelelő módszerrel és kellő körültekintéssel megoldható ez a korszerűsítés is. Mindenekelőtt arra ügyeljünk, hogy a hőszigetelő lemezek között semmiképpen se maradjon rés, ahol a belső pára utat találhatna magának a fal felé. Ez azonban nem elég, párazáró fóliát is alkalmaznunk kell, amelyet a hőszigetelő lemezre érdemes elhelyezni oly módon, hogy körülbelül 10 centiméteres szélességben átlapoljuk az egyes fóliákat, és össze is hegesztjük. Erre a felületre kerülhet a gipszkarton, ami a belső végleges felületet adja majd.

Emellett arra is ügyelnünk kell, hogy a határoló- és a belső falak, illetve a födém találkozásánál ne alakulhassanak ki hőhidak. Erre lehet speciális ék alakú szigetelőlemezt kapni, amely ugyan nem túl esztétikus látvány, de a problémát kétségkívül kiküszöböli. Ezeket az ék alakú szigetelőlemezeket azonban álmennyezettel, illetve gipszkartonnal teljes mértékben észrevehetetlenné lehet tenni, így ez sem okoz különösebb esztétikai problémát.

Aki nem feltétlenül vágna bele egy belső hőszigetelésbe, ugyanakkor szeretné otthonát némileg komfortosabbá, melegebbé varázsolni, annak lehetősége van hőszigetelő tapétát beszerezni, amely csak rendkívül vékony hőszigetelő anyagot tartalmaz, 1-2 százalékot mégis megfoghat a kifelé igyekvő hőenergiából. A hőszigetelő tapéta előnye, hogy általa nagy valószínűséggel elkerülhető a penészesedés, és a falak érezhetően melegebbek lesznek tőle.

Akárhogyan is tudjuk megoldani épületünk szigetelését, elmondhatjuk, hogy még a belső hőszigetelés is jobb, mint ha a drágán megteremtett meleget szabadon engednénk eltávozni a lakásból.